Méregtelenítő gyógyteát készíthetünk az aranyvesszőből

Többféle egészségi probléma esetén kínál természetes, gyógyító hatást a dús, sárga virágokkal pompázó aranyvessző. Jótékony hatását gyógytea formában fogyasztva élvezhetik az emberek, tömegesen nyíló, csodás virágbugája pedig a virágport gyűjtő méhek, pillangók, egyéb rovarok számára kínál igazi terülj-asztalkát. Ki kell emelni azonban, hogy az aranyvesszőfű egyáltalán nem azonos az aranyesővel, mely növénynek minden része mérgező.

Az aranyvesszőfű az őszirózsa-félék családjába tartozik. Ez a növény, melyet aranyos rutának is neveznek, flavonoidokat, illatos kumarint, illólajokat, emellett a vércukor szintjét szabályozó anyagot is tartalmaz. Gyógyító teáját leggyakrabban epe-, vese- és májbetegségek esetén használják. Alkalmazható vesehomok, epehomok, kisebb epekő elhajtására, vizelethajtásra is. Az aranyvessző teaként elkészítve, gyulladáscsökkentő hatása miatt használható reumás és ízületi megbetegedések kezelésére, valamint bélgyulladás esetében is. Külsőleg is alkalmazható akár sebgyógyulás elősegítésére, de fekélytisztításra is bevethető. Bátran öblögethetünk vele torokgyulladás, torokfájdalom megszüntetése érdekében is.

Bár a közönséges aranyvessző gyógyító hatása régóta közismert, szemet gyönyörködtető megjelenése miatt dísznövényként is termesztik. Viszonylag könnyen termeszthető, átlagos tápanyag-igénnyel bír. A népies nevén istápfűnek is nevezett növényt az indiánok kígyómarás ellen használták, de középkori füveskönyvekben is találhatunk leírást a gyógyhatásairól. A növényből úgy érdemes gyógyteát készíteni, hogy egy-két kávéskanálnyi szírátott növényt forrázunk le kb. 2 dl vízzel, majd állni hagyjuk. A füveskönyvek szerint naponta többször is lehet kortyolni belőle. Használata azonban nem tarthat 2-4 hétnél hosszabb ideig.