A levendula felhasználása, gyógyhatása

A levendula az egyik legváltozatosabban felhasználható csodálatos illatú gyógy-, dísz- és fűszernövény. Európa a Rómaiak által ismerte meg a lila színű növényt, amit a középkorban szerzetesek terjesztettek el. Magyarországon Tihanyban és Pannonhalmán vannak nagyobb levendulaültetvények.

[wp_ad_camp_1]

A növény az ókorban a szépségápolás fontos eleme volt. Latin neve is erre utal: lavare: mosni. Sokféleképpen használták fel: a testet bedörzsölve fürdővizet illatosítottak vele, szappant készítettek belőle, megszárítva illatosításra használták. A néphit szerint a levendula erős illatával távolt tartja az ártó szellemeket. A középkorban úgy gondolták, hogy a levendula megóv a pestistől, ezért kis csokrot viseltek az emberek a csuklójukon a korabeli Angliában. Évszázadok óta használják, mint fájdalomcsillapító, görcsoldó, nyugtató, idegrendszert erősítő szert. A II. világháborúban sebfertőtlenítőként alkalmazták. felhasználták még rüh és moly ellen, rovarcsípésre, fogfájás ellen és ficam gyógyítására.

A levendulát gyakran használják a konyhában is, virágait és leveleit frissen, rügyeit és szárait szárítva hasznosítják. Ételeknél jól párosítható ánizskaporral, oregánóval, rozmaringgal, kakukkfűvel és zsályával. Íze édeskés, cseppnyi citromos árnyalattal. Óvatosan kell bánni a fűszerezéssel, ha túl sok levendulát teszünk az ételbe, olyan, mintha parfümöt ennénk, az étel keserű lesz. A legtöbb ételben a rozmaring helyettesítésére használható. Nagyon finom levendulás szörp készíthető belőle, de ízletesek a levendulás sütik, kekszek is. Számos gyógyteához használják fel, ami hatásos migrén, alvászavar, idegesség, légúti megbetegedések kezelésére. A levendula könnyen szárítható, kellemes, mediterrán hangulatot varázsolhatunk vele otthonunkba.