A Terminátor története

Az 1984-ben készített Terminátor – A halálosztó című film a filmtörténet egyik legnagyobb és legismertebb alkotásává vált. Noha a Terminátor kész sorozattá vált, amelynek négy folytatása is következett, de az első alapmű sikerét egyik sem tudta megközelíteni. Talán a második rész, Az ítélet napja volt képes méltó utóda lenni a kor legnagyobb alkotásának.

[wp_ad_camp_1]

Noha a halálosztó szerepét eredetileg Lance Henriksen játszotta volna, a szerepet végül mégis az osztrák izomember, Arnold Schwarzenegger kapta.

A film története elrugaszkodik a valóságtól, de röpke három évtizeddel később gyakorlatilag elképzelhetővé vált. Ma már másként tekintünk a mesterséges intelligenciára, mint a film készítői. Akkoriban a gépek öntudatra ébredése egy sci-fi tökéletes táptalaját képezték, ma pedig a mesterséges intelligencia újabb és újabb „sikereiről” olvashatunk. A technika irány irányú fejlődése teszi a Terminátor filmeket realisztikussá, illetve igazolja azt a mondást, miszerint a jó sci-fi filmek bizony nem is állnak olyan távol a lehetséges jövőtől.

A film alapvető történetszála a gépek lázadása az emberiség ellen; önmagukat fejlesztik és gyártják, közben háborút viselnek az egyre gyengülő és fogyatkozó emberiség ellen. Egy John Connor nevű fiatalember az emberiség utolsó lehetősége, aki az első részben még meg sem született; a jövőből egy gyilkos robot érkezik, hogy megölje Connor anyját, így előzve meg, hogy az emberiség vezére megszülessen. Sarah Connor egyetlen esélye a szintén a jövőből érkező Reese, aki a nő védelme érdekében mindent elkövet. A filmben különleges időbeli paradoxon jön létre, hiszen John Connor maga küldi vissza a múltba saját édesapját, hogy megvédje az édesanyját a gyilkos robot fegyvereitől.

Mindezt a kor legfejlettebb filmes technikái segítségével alkalmazták filmvászonra.