Az alapítvány fogalmának egyes elemei

Az alapítók vonatkozásában a Ptk. semmiféle korlátozást nem tartalmaz. Ennek megfelelően Magyarországon alapítványt tehet magyar és külföldi természetes személy, továbbá bármely magyar és nem magyar jogi személy (pl. vállalat, szövetkezet, országos hatáskörű szervek stb.).

[wp_ad_camp_1]

Az említetteken kívül a törvény kizárólag a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére (pl. közkereseti társaság, betéti társaság) teszi lehetővé alapítvány létrehozását – ezért például a polgári jogi társaság már nem hozhat létre alapítványt. A törvényi szabályozásból eredően jogi személyiséggel nem rendelkező testület (pl. tantestület) sem lehet alapító. Az alapítói jogok megszerzéséhez nélkülözhetetlen egyrészt az alapítvány létrehozásához megfelelő mértékű vagyon rendelése, továbbá az alapító okirat aláírása.

Az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon legalacsonyabb mértékét jogszabály nem határozza meg, ezért a bíróságoknak a nyilvántartásba vétel során feltétlenül vizsgálniuk kell, hogy a működés megkezdéséhez elegendő-e, és ha megítélésük szerint nem, úgy az alapítót az alapítványi célra rendelt vagyon kiegészítésére kell felhívnia. E szempontból is jelentősége van az alapítvány nyílt vagy zárt jellegének. Az alapító ugyanis kétféle módon rendelhet vagyon az alapítvány javára: vagy úgy, hogy a agyonrendeléshez felajánlásával bárki más is csatlakozhat (nyílt alapítvány), vagy pedig úgy, hogy az ilyen csatlakozást kizárja (zárt alapítvány).