Az alapítvány létesítése

Az alapítvány létesítésének alaki kelléke az alapító okirat, mely a Ptk. alapján egyszerű okiratot jelent. A törvény 74/B. § (1) bekezdése meghatározza az alapító okirat kötelező minimális kellékeit, melyek a következők: az alapítvány neve, célja, céljára rendelt vagyon, székhelye.

[wp_ad_camp_1]

E szakasz szabályozza az ún. fakultatív kellékeket – azaz az alapító rendelkezhet minden általa fontosnak tartott kérdésről, melyek azonban nem ütközhetnek a törvény szabályaival. Ennek keretében az alapítók rendelkezhetnek az alapítvány kezelőszervezetéről, a csatlakozás lehetőségéről, és arról, hogy az alapítvány gazdálkodhat-e, vagy csak kamatoztathatja vagyonát.A nevét tehát úgy kell megválasztania, hogy különbözzön a korábban nyilvántartásba vett, hasonló működési körben tevékenykedő jogi személyekétől. A célt pedig úgy kell megfogalmazni, hogy abból nyilvánvalóvá váljon a fent említettek szerint annak tartós és közérdekű volta.

Az alapítvány székhelyének azt a címet kell megadni, ahol az alapítványműködtetése történik. A kezelő szerv lehet akár egyetlen ember (az alapítványi gondnok), vagy akár meghatározott személyek összessége is (pl. kuratórium), e szervezet működésének rendjét az alapító az alapító okiratban határozza meg. Ha az alapító nem hartározza meg a kezelő szervet és annak jogkörét, illetve ha e szerv vagy szervezet e feladatok ellátását nem vállalja, a bíróság köteles gondoskodni kezelő szerv kijelöléséről. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány általános ügyvivő képviselő szerve, amelyet el kell választani az alapítványi vagyont rendelkezésre bocsátó alapítótól.