Az alapítvány törlése a nyilvántartásból

Amennyiben az ügyész törvényellenességet észlel az alapítvány működésében, akkor az ügyészségre vonatkozó jogszabályok keretei között szignalizációval élhet. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor az ügyész a Ptk. 74/F. § (1) bekezdése alapján bírósághoz fordulhat.

[wp_ad_camp_1]

A bíróság ennek alapján felhívja az alapítványt, illetőleg annak kezelőjét arra, hogy az általa meghatározott záros határidőn belül állítsa helyre az alapítvány működését, ha erre nem kerül sor, a bíróság köteles a törvénnyel összhangban nem álló, működését nem folytató alapítványt megszüntetni és törölni a nyilvántartásból. A Ptk. rendelkezése értelmében a megszűnt alapítvány vagyonát – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.

A bíróság – amennyiben az alapító okirat másképpen nem rendelkezik – az alapítványt megszüntető határozatában dönt a megszűnt alapítvány vagyonának sorsáról. A törvény nem tartalmaz kifejezett előírást arra vonatkozóan, hogy az alapító – az alapító okiratban – milyen eltérő rendelkezést tehet, így nem tiltja azt sem, hogy az alapítvány megszűnése esetére úgy rendelkezzen, hogy a megmaradt vagyon az alapítót illeti meg. Zárt alapítvány esetében a megszűnt alapítvány vagyona visszaszállhat az alapítóra, nyílt alapítványnál azonban erre csak az alapítói vagyon esetében kerülhet sor, csatlakozói vagyon esetében nem.