Ha a párunk szenvedélybeteg
Sajnos szinte nincs is olyan család, amelyikben ne találnák legalább egy szenvedélybeteget. Szerencsés esetben nem a közvetlen környezetünkben él az illető, a rokonságunkban azonban biztosan van valaki, aki hosszú évek, vagy akár évtizedek óta küszködik a démonaival, többnyire sikertelenül.
[wp_ad_camp_1]
A függőség pusztító hatása persze nem csak magára a függőre hat ki, hanem a körülötte élőkre is. A szeretteik ugyanis próbálnak segíteni, igyekeznek támogatni a problémás rokont, aki azonban gyakran él vissza mások bizalmával és igencsak jártas az érzelmi manipuláció terén is. Ennél is rosszabb a helyzet, ha párunknak vannak ilyen jellegű gondjai. Az igazság az, hogy az illető nem tud és nem is akar változtatni a helyzetén, akkor nem tehetünk mást, minthogy továbbállunk, bármennyire is fájdalmas ez mindkettőnk számára. A szenvedélybeteg mindig kihasználja a környezetében élőket, sokszor szép szavakkal, apró kedveskedésekkel próbálja elérni a célját, ha azonban azt tapasztalja, hogy már nem dőlnek be az ócska trükkjeinek, akkor drasztikus megoldásokhoz folyamodik, például öngyilkossággal fenyegetőzik, vagy legalábbis minden erejét arra használja fel, hogy éreztesse velünk: viselkedésünkkel mély fájdalmat okoztunk neki. Mindezek elsősorban akkor fordulnak elő, amikor a párunk pénzt akar kérni, hogy hódolhasson a szenvedélyének, amely lehet akár alkohol, drog, gyógyszer vagy szerencsejáték – a függő számára egy idő után drága mulatsággá válhat a betegsége. Azonban ilyenkor sem szándékoznak szakemberhez fordulni a változás érdekében, inkább mások jóindulatát és szeretetét kihasználva folytatják tovább a veszélyes játszmáikat.
Azok az emberek, akik komoly függőséggel küszködnek számos esetben igen intelligensek és tökéletes tisztában vannak azzal, hogyan érhetik el másoknál, amit akarnak. Leggyakrabban és leghatékonyabban használt fegyvereik közé tartozik a bűntudatkeltés és a könyörgés. Ha a leírtakban ráismerünk a párunkra, akkor bizony itt az ideje kilépni az adott kapcsolatból. Persze adhatunk egy esélyt neki és kitarthatunk mellette, de csakis abban az esetben, ha látjuk, hogy ő maga is komolyan akarja a változást és minden tőle telhetőt megtesz a javulás érdekében!