József Attila csodás költeményei

1. századi nagy költőnk, József Attila ma is igen kedvelt alkotó, hisz népszerű idézeteket hallunk igen gyakran szép műveiből. A költészet igazi nagy mestere volt, de csak halála után lett igazán elismert és neves író.

[wp_ad_camp_1]

Nem véletlen, hogy a József Attila idézetek ma is igazán népszerűek. Szinte hibamentesen, a tökéletesség határát súrolva verselt. Műveiben valósághűen ábrázolja nehéz sorsát, szerelmi kudarcait. Egyik sokat idézett műve a „Nincsen apám, se anyám” mindenki számára világossá teszi a költő életének viszontagságait. Sok harag és csalódottság halmozódott fel a költőben, amit „A pap mosolyog (Engem temetnek) című alkotása is szemléltet. Élete vége felé jelentek meg elégikus alkotásai, a költő már lehiggadt, nem akarja megváltani a világot, a reménytelenségbe kezd beletörődni.

Ezt a verseiből vett idézetek is jól szemléltetik, „Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot, már végképp másoknak remél.” Szerette a szonetteket, műveire hatással volt az avantgárd és az újnépiesség, valamint a különféle népdalok. Az 1932-ben írt Külvárosi éj című versében a reménytelenség szimbólumai jelennek meg, úgy gondolja, hogy a világ egy tragédia felé tart. Ez a pár soros idézet jól szemlélteti ezt, „Minden nedves, minden nehéz. A nyomor országairól térképet rajzol a penész.” Élete utolsó évei kudarcokkal voltak teli, többször szerelmi csalódás érte, nem viszonozták érzéseit. Miután nyíltan a baloldali eszmékkel szimpatizált, kiközösítették, mellőzték. Tiltakozott az elnyomás és a zsidótörvények ellen. A sorozatos kudarcok megviselték az amúgy is gyenge idegzetű költőt, aki végül egy vonat elé lépve öngyilkosságot követett el.