Címke: alapítvány

A középkori európai jogfejlődés e téren igen sokszínű: megtalálható a római jogi mintájú, vagyontömegre koncentrált jogi személy alapítvány, a szervezetre

A közalapítványt az országgyűlés, a kormány vagy az önkormányzat képviselő-testülete hozza létre a közfeladatok ellátásának folyamatos biztosítására hoz létre –

Az alapítvány létesítésének alaki kelléke az alapító okirat, mely a Ptk. alapján egyszerű okiratot jelent. A törvény 74/B. § (1)

Amennyiben az ügyész törvényellenességet észlel az alapítvány működésében, akkor az ügyészségre vonatkozó jogszabályok keretei között szignalizációval élhet. Amennyiben ez nem

Az alapítók vonatkozásában a Ptk. semmiféle korlátozást nem tartalmaz. Ennek megfelelően Magyarországon alapítványt tehet magyar és külföldi természetes személy, továbbá

Az alapítvány a Ptk. szerint valamely tartós célra elkülönített, és ekként jogi személyiséggel felruházott, alapítója személyiségétől elkülönülő vagyontömeg, a közalapítvány 

Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A megszűnésre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. 74/E-74/F. §-ai tartalmazzák. Az alapítvány automatikusan

Az alapítványi jog fejlődése a II. világháborút követően megtört, hiszen a mindenről gondoskodó állam illúzióját rombolta volna az alapítványok széleskörű

Az alapítvány létrehozása alapító okiratban történik. Az alapítvány azonban nem az alapító okirat elkészítésével, hanem a konstitutív hatályú bírósági nyilvántartással

Magyarországon az alapítványok szerepe a XVIII. századot követően értékelődött fel, elsősorban vagyonkezelésre, illetve valamilyen nemes célból hozták létre a szervezeteket,