Takarékoskodás a nyugdíjas évekre: kezdd el már ma!
A legtöbb fiatal úgy gondol a nyugdíjas éveire, mint egy nagyon távoli, szinte soha el nem érkező időszakra, emiatt aztán sokaknál semmiféle előtakarékoskodás nem történik ezekre az évekre.
Persze ez valamilyen szinten érthető, hisz amelyik háztartásban a számlák, rezsi kifizetése is odafigyelést igényel, ott nagyon nehéz rászánni magát az embernek, hogy egy évtizedek múlva esedékes megtakarítást eszközöljön. Ráadásul azoknál a családoknál, ahol tesznek félre pénzt, ott is a közelebbi célokra teszik ezt a legtöbb esetben. Mint ahogy azt említettük is, ez valahol teljes mértékben érthető, ám a helyzet az, hogy a későbbiekben ez nagyon visszaüthet. A gazdasági – és főképp a népességbeli – folyamatokat látva, a szakemberek szinte biztosra veszik, hogy azok, akik most járnak a húszas-harmincas éveikben, már nem, vagy csak meglehetősen alacsony állami nyugdíjat fognak kapni. Akik tehát szeretnék megtartani a jelenlegi életszínvonalukat idős korukban is, mindenképpen félre kellene, hogy tegyenek a nyugdíjas éveikre.
Erre a felismerése előbb-utóbb mindenki rádöbben, kétségtelen, hogy sokkal szerencsésebb előbb észbe kapni, mert a dolog pikantériája, hogy minél fiatalabb korunkban kezdünk el félrerakni, annál kisebb havi megtakarítással elérhetjük a célunkat. Ez ugye hozza magával azt is, hogy minél hamarabb állunk neki, annál kevésbé fogja megérezni a családi költségvetés. Felesleges levezetett példákat hozni (erre léteznek nagyon pontosan kalibrálható kalkulátorok), a lényeg, hogy ha a húszas éveinkben elkezdünk félretenni, akkor akár havi 20-25 ezer forinttal is egy jelentős nyugdíj kiegészítést érhetünk el, ám ha csak ötven éves korunkban döbbenünk rá, hogy nem tudjuk miből fogjuk fenntartani magunkat, akkor ott már ennek az összegnek a többszörösét kell elrakni havonta. Ebben a megtakarítási formában az idő (és a kamatos kamat) nekünk dolgozik, ne odázzuk el a kérdést, és ha szűkösek az anyagi lehetőségeink és csak keveset tudunk eltenni, akkor tegyünk el annyit. Gondoskodjunk a jövőnkről, mert nagy rá az esélyt, hogy más ezt nem teszi majd meg helyettünk.